Hazamegy, s tapasztalja, hogy betörtek a lakásába
Lehetőleg ne menjen be a lakásba, mivel a hátramaradt bizonyítási eszközöket, nyomokat megsemmisítheti. Azonnal értesítse a területileg illetékes rendőrkapitányságot (tel: 107, 112) és várja meg a kiérkező szemlebizottságot. Gondolja át, kit lehet majd felkérni hatósági tanúnak a szemléhez (szomszédot, ismerőst stb.). A helyszíni szemle során működjön együtt a rendőrökkel. Mérje fel, mi tűnt el a lakásból és azok hozzávetőleg milyen értéket képviselnek. Mekkora rongálási kár keletkezett?
Helyesen teszi, ha „házi-leltárt” készít értéktárgyairól, műszaki cikkeiről, igazolványairól. Jegyezze fel ezek adatokat (gyári szám, sorozatszám, típus, külső leírás stb.) és tegye biztos helyre. Az értékesebb, egyedi azonosításra alkalmas tárgyakról, műkincsekről, ékszerekről fényképfelvételeket is célszerű készíteni. Mindezek segítik a nyomozást, megkönnyítik az ellopott értékek körözését, megtalálását.
Bent van a lakásában a betörő?
Semmiképp sem ajánlatos „magánakcióba” kezdeni! Ha lehetősége van rá, hívjon segítséget és próbálja meg visszatartani az elkövetőt a rendőrök kiérkezéséig (zárja rá az ajtót, szomszédokkal akadályozza meg, hogy a helyszínről elmenjen stb.). Kerülje a szükségtelen, öncélú erőszakot, mert ezzel maga is bűncselekményt követhet el! Jogos védelmi helyzetben csak akkor van, ha az elkövető megtámadja. Ilyenkor jogában áll a támadással arányos és mindenképp szükséges erőszakot kifejteni az elhárítás érdekében. Ne változtassa meg a helyszínt, hagyjon mindent úgy, ahogyan találta.
Ismeretlen alakok csengetnek az ajtón
Lehetőleg ne engedje be őket. Ajtón keresztül kérdezze meg, mit akarnak. Szereltessen fel biztonsági láncot és kémlelőnyílást a bejárati ajtóra. Ha a látogató azt állítja, hivatalos helyről érkezett, köteles magát fényképes igazolvánnyal igazolni. Ha bajban van, rosszul van, segítséget kér és ezekre tekintettel úgy dönt, hogy beengedi az idegent, semmiképp se hagyja egyedül a helyiségben. Ha többen vannak, csak azt engedjük be, aki rosszul van. A beengedés előtt kérjen egy kis türelmet, ezalatt zárja el, tegye biztos helyre elöl lévő értékeit.
Csendháborítást tapasztaló
A szabálysértésekről szóló kormányrendelet értelmében, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul és a megengedettnél nagyobb zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetőleg a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Azért, ha csak a szomszédban zajló buli hangerejével van baja, ne kiáltson rögtön rendőrért. Próbálja meg személyesen, emberi hangon megoldani a problémát. Ha bulit szervez, néhány nappal előtte értesítse – személyesen, vagy hirdetményben – az érintett lakótársakat és előre kérjen elnézést az esetleges zavarás miatt.
Felismer az utcán, vagy a házában egy körözött bűnözőt, gépkocsit
Haladéktalanul jelentse be a 107-es, vagy 112-es telefonszámon, vagy bármely rendőrnél. Mondja el miről ismerhető fel, hol, merre található, ki van a társaságában, mivel közlekedik és minden fontos információt, mely segítheti az intézkedő rendőrt. A körözött személy elfogását egyedül ne kísérelje meg!
Ha körözött gépkocsit talál, értesítse a rendőrséget: nevezze meg a pontos feltalálási helyet és lehetőség szerint várja meg a rendőröket.
Eltűnik valaki a családból?
Ne essen pánikba! Telefonon, vagy személyesen ellenőrizze ismeretségi körét, kérdezze meg barátait, játszótársait, kollégáit, a szóba jöhető rokonokat, nem találkoztak-e vele. Ha ez nem vezet eredményre, nézze meg, mit vitt magával (ruhákat, igazolványokat, útlevelet) hagyott-e hátra valamilyen üzenetet, levelet. Ha ismeretségi körében nem találja, akkor egy – lehetőleg minél frissebb – fényképpel menjen be a rendőrkapitányság ügyeletére és tegyen bejelentést. Adja meg az összes olyan információt a rendőrségnek, amely segítheti a körözési munkát. Készüljön fel a következő kérdésekre: pontos adatai, személyleírása, utolsó ismert ruházata, különös ismertetőjegyei, szokásos tartózkodási helyei, barátai, életvitele, szokásai, illetőleg – ha megállapítható – ki, mikor, milyen körülmények között találkozott vele utoljára.
A szomszédja néhány napja nem jelentkezik?
Fontos, hogy törődjünk egymással! Figyeljen a környezetében élőkre, segítsen nekik, ha rászorulnak. Pillantson rá néha idős, beteg, egyedül élő szomszédaira és ha teheti, „álljon meg egy szóra” velük. Ha azt tapasztalja, hogy egy ideje nem látta, nem sétált a folyosón, érdeklődön más szomszédoktól, hogy ők találkoztak-e vele az utóbbi időben. Ha senki nem tud róla semmit, kopogjon be, csengessen. Próbálja megállapítani, hogy nem érte-e baleset, nem lett-e rosszul? Ha nem válaszol és a külső jelek arra mutatnak, hogy bent van a lakásban, értesítsük a rendőrséget. A rendőrség hatósági tanúk jelenlétében és közreműködésével felnyitja a lakást. Több idős, magatehetetlen, sürgős orvosi ellátásra szoruló ember életét mentették meg már így. Egy fontos tanács a rászorulók számára: értesítendő hozzátartozónk, rokonunk címét, telefonszámát adjuk meg valamelyik szomszédunknak, hogy baj esetén értesíthesse.
Elszállították, vagy ellopták a gépkocsiját?
Ha eltűnt a gépkocsija onnan, ahová leállította, haladéktalanul hívja fel a rendőrség ügyeletét (107, 112). ők felvilágosítást adnak arról, ha elszállították a gépkocsit (tiltott helyen parkolt) és közlik hová szállították, hol, milyen feltételekkel vehető át. Igyekezzen a gépkocsit minél előbb „kiváltani”, mert a tárolási költségek nem olcsók és naponta emelkednek!
A nagyobb baj akkor van, a gépkocsit eltulajdonították. Késedelem nélkül jelentse be a rendőrség ügyeletén, hogy azonnal kiadhassa a gépkocsi körözését. Az ügyeleten személyesen jelenjen meg és vigye magával a gépkocsi iratait (ha megvannak). Fontos, hogy a gépkocsi mielőbbi feltalálása érdekében, minden ismertetőjegyét (sérülések, különleges festés, házilag végzett átalakítások, egyedi felszerelés stb.) pontosan közölje
Szól egy ház, intézmény, vagy autó riasztója?
Soha ne legyünk közömbösek! Győződjön meg arról, hogy nem történt-e bűncselekmény! Az esetek nagy részében az elkövető felhagy a bűncselekmény folytatásával, ha észreveszi, hogy észrevették. Ha bűncselekmény történt, értesítse a rendőrséget. Ha látja az elkövetőket, figyelje meg őket pontosan (személyelírás, hányan vannak, milyen ruházatban, gépkocsival közlekednek-e stb.). Ha vakriasztás történt, próbálja meg értesíteni a tulajdonost, hogy kikapcsolhassa a készüléket.
Tetten ér egy elkövetőt
A tetten ért elkövetőt bárki elfoghatja. A törvény erre lehetőséget ad. Ez azonban jog, nem kötelesség. Ha ilyen helyzetbe kerül és képes felmérni azt, hogy testi erőfölénye, önvédelmi ismeretei stb. alapján vagy segítői vannak, biztosan ártalmatlanná tudja tenni, akkor tegye meg. Ha a kísérlet kimenetele bizonytalan, saját, vagy mások testi épségét, életét éppen ezzel veszélyeztetné, akkor ne próbálkozzon. Ha sikerrel jár, a megérkező rendőröknek adta át az elfogott személyt, a továbbiakban ők intézkednek. Fontos tudni, hogy nem mindenki adja meg magát csak azért, mert rajtkapták. Előfordulhat, hogy megadást színlel, majd egy alkalmas pillanatban támad, vagy elszelel. Ezért az elfogott személyt körültekintően őrizze. Mindenesetre a nyomozást azzal tudja leginkább segíteni, ha minden körülményt jól megfigyel (elkövető személyleírása, voltak-e társai, mivel és merre menekült, mit vitt magával, különös ismertetőjegyei)
Tudomására jut egy bűncselekmény?
A legtöbb állampolgárnak nagy dilemmát okoz, hogy a tudomására jutott bűncselekményt bejelentse-e vagy sem. Mi közöm hozzá? Miért pont én? Mi hasznom belőle? – kérdezzük magunktól gyakran. Visszatart bennünket továbbá a félelem, hogy az elkövető esetleg bosszút áll, de riasztó a hosszadalmas rendőrségi és bírósági procedúra is.
A bűncselekmények feljelentése, a hatóságokkal való együttműködés elvárható állampolgári magatartás. Ne feledjük: mi is lehetünk áldozatok! Bármikor a saját bőrünkön tapasztalhatjuk valamilyen bűncselekmény következményeit. Ilyen esetben nekünk is jólesne, ha lenne, aki mellénk áll és elmondja, amiről tud, amit látott, hajlandó tanúskodni stb. Ma már korszerű eszközök állnak rendelkezésre, melyek a bejelentők, tanúk védelmét szolgálják. Számos jogi előírás teszi lehetővé, hogy az ellenérdek fél ne ismerhesse meg a bejelentő, a tanú adatait. Kérhető az adatok zárt kezelése is. Az egyes nyomozási cselekményeknél (pl: felismerésre bemutatás, szembesítés) sem kell szemtől-szemben jelen lenni.
Gyanús alakok tűnnek fel a környéken?
„Úgysem jönnek ki, csak ha vér folyik”- gondoljuk gyakran. Ez nincs így. A bűnmegelőzés is fontos feladata a rendőrségnek. Azok az információk, amelyek az elkövetni szándékozott bűncselekmény megelőzéséhez, megakadályozásához járulnak hozzá, talán még fontosabbak, mint azok, amelyek a már megtörtént esetekre vonatkoznak. Ha gyanús mozgást, tevékenységet észlel környezetében, bátran jelentse. A rendőrség ellenőriz minden bejelentést. Ne feledje: lehet, hogy valaki éppen Önnek köszönheti majd, hogy nem vált áldozattá.
Magatehetetlen embert talál az utcán?
Ebben az esetben – ha ez nem nyilvánvaló – ne arra gondoljunk először, hogy biztosan részeg (egyébként ő is segítségre szorul).
Értesítsük a mentőket ( telefon: 104)! Ha a közelben rendőrrel találkozunk, neki is szóljunk.
Igazolványt, értékes tárgyat talál?
Törvényi kötelesség a talált tárgyak visszaszolgáltatása, illetőleg hatóságnak történő átadása. Gondoljon arra, mi lenne, ha Ön veszítette volna el azokat a tárgyakat. Önnek is jólesne, ha a becsületes megtaláló visszaszolgáltatná értékeit. Azonosításra alkalmas tárgyak esetében, ahol ismert a tulajdonos (pl.: a táskában találunk egy igazolványt) nem szükséges a hatóságokhoz fordulni, adja át a tulajdonosnak.
Ha a tulajdonos nem ismert, a tárgyakat a rendőrség ügyeletén kell leadni, ők intézkednek a jogosult felkutatásáról. Amennyiben ez nem jár sikerrel, úgy a megtaláló igényt tarthat a tárgyakra, azonban a tartási engedélyhez, egyéb előírásokhoz kötött tárgyak esetében annak hiánya kizáró ok lehet. Ha a talált tárgyat nyolc napon belül hatóságnak nem adják le, a tulajdonosnak nem adják át, úgy vélelmezni lehet az eltulajdonítási szándékot és jogtalan elsajátítás vétségének gyanúja miatt a megtaláló személy ellen eljárás indul.
A GÉPJÁRMŰVÉDELEM LEHETŐSÉGEI
Köztudott, hogy a gépjárművek kifosztásának, ellopásának megakadályozására tökéletes módszer nincs. Csupán egyfajta védelmi rendszer nem képes olyan fokú biztonságot nyújtani, amelyre kizárólagosan támaszkodhatunk. Először a mechanikai védelem feltételeit kell megteremtenünk, ugyanis az elektronikus autó-őrző riasztóberendezések nem képesek meggátolni a feltörést, vagy a kifosztást. Csak jelezni tudják a nem kívánatos tett elkövetését. A korszerű mechanikai eszközök közé tartoznak a különféle kormány-, pedál- és sebességváltózárak, melyek alkalmazásával nagyfokú biztonságot érhetünk el. A kiépített mechanikai biztosítás után szükséges a gépkocsi elektronikai védelmi rendszerét megvalósítani.
Legnehezebben az elektronikus indításgátlóval (immobilizerrel) felszerelt autók lophatók el. Az immobilizer a gépkocsi eltulajdonítás megakadályozásának egyik leghatékonyabb módszere.
A XXI. század legmodernebb technikai vívmányait a műholdas navigációs rendszerek testesítik meg. Lényegük a helymeghatározás, illetve a digitális térképek alapján való gond nélküli utazás A pontból B pontba. A járműbe szerelt berendezés egy antenna segítségével kommunikál a műholdakkal, azok szélességi- és hosszúsági fokok alapján betájolják autónk pontos helyzetét. A CD-n vagy DVD-n tárolt digitális térképpel meghatározzák autónk pontos helyzetét, illetve követni tudják aktuális pozícióját. Az elkövető dolgát még az is megnehezíti, ha házilag készítünk megelőzést szolgáló egyéb technikai trükköket, pl.: rejtett kapcsoló.
A lopási szándék megelőzésére szolgál a gépkocsi ablaküvegeinek szélébe (mechanikai eljárással) begravírozott, kicsinyített mérető rendszám és alvázszám, mely bizonyító erejű azonosító jelzésként szolgál.
MI A TEENDŐ BAJ ESETÉN ?
Mi történjen a rendőrök megérkezése előtt:
Amennyiben gépkocsija feltörését, megrongálását, illetve eltulajdonítását észlelte a legrövidebb úton értesítse a 107-es vagy 112-es telefonszámon a rendőrség ügyeletét. A rendőrök kiérkezéséig a helyszínt ne hagyja el, azt lehetőleg nem változtassa meg, biztosítsa!
Mi fog történni a rendőrök megérkezése után?
- A helyszínbiztosítás:
A bejelentést követően először általában a rendőrjárőr érkezik a helyszínre. Feladatuk a helyszín biztosítása és az adatgyűjtés.
- A szemlebizottság:
Ezután érkezik a szemlebizottság, ami a nyomozókból és/vagy bűnügyi technikusokból áll. ők szemrevételezik a helyszínt, majd hatósági tanúk (általában 2 fő, pl.: járókelők) jelenlétében elkezdődik a helyszíni szemle, melynek során jegyzőkönyvben rögzítik a helyszínen tapasztaltakat, az eltulajdonított tárgyak leírását, illetve a felkutatott és szakszerűen rögzített nyomokat.
- A nyomozás:
A rendőrség azonnal, de legkésőbb három napon belül elrendeli a nyomozást, melynek során a sértettet és az érdemi információval rendelkező személyeket tanúként kihallgatják. Az eljárás elején azonnal elrendelik az eltűnt tárgyak körözését (itt van jelentősége annak, hogy Ön már korábban rögzítette azok egyedi azonosítási lehetőségeit) és személyleírás alapján az elkövető személyét. A sértett feljelentése megtételekor vigye magával az eltulajdonított gépjármű forgalmi engedélyét, mely a körözés idejére bevonásra kerül.
A rendőrség az eljárás folyamán szükség esetén szakértőt von be az eltulajdonított tárgyak és az esetleges rongálási kár megállapítására. A nyomozás két hónapi határidővel zajlik, ez azonban indokolt esetben további kettő-kettő hónappal meghosszabbítható.
Személyleírásnál az alábbiakat fontos megjegyezni: testmagasság, testalkat, haja színe és hosszúsága, életkora, bőrszíne, arcforma, szemek, orr, fülek, fogazat, arcszőrzet, ruházat, különös ismertetőjelek, pl.: járásmód, beszédmód, beszélt nyelv stb.)
Trükkös Lopás!
Aki segíteni akar, lehet, hogy rossz szándék vezeti!
Európa több országában – így Magyarországon is – új módszerekkel próbálkoznak a bűnözők. Egyes esetekben már a határátkelőhelyeken kiszemelik áldozataikat. Különösen veszélyeztetettek az egyedül utazó, fáradtnak látszó, vagy idős autósok és a női vezetők. Követik gépkocsijukat, majd melléjük érve – látszólag a figyelemfelhívás segítő szándékával – integetnek, jelezve, hogy a kerék defektes, vagy más műszaki hiba áll fenn. A lassító, majd alkalmas helyen megálló gépkocsi vezetőjének felajánlják segítségüket, akit a jármű hátsó részéhez hívnak és segítőkészen vizsgálgatják a gumiabroncsot. Eközben társuk villámgyorsan a gépkocsihoz lopódzik – melynek ajtaja legtöbbször nyitva maradt – és magához veszi a látható-elérhető értéktárgyakat, igazolványokat, készpénzt, vagy magát az autót lopja el. Nem ritkán menet közben szándékosan sérüléseket okoznak a kiszemelt gépkocsin, így kényszerítve megállásra annak vezetőjét.
Más esetekben parkolóban, vagy benzinkútnál pihenő, alvó autósokat ébresztenek fel azzal, hogy gumiabroncsuk defektes. Néha – a hitelesség kedvéért – előzőleg valóban kilyukasztják a kereket. A kocsijából álmosan kiszálló sofőr figyelmét az autó hátsó részénél lekötik, miközben társuk ellopja az utastérben őrizetlenül hagyott tárgyakat, vagy a bennfelejtett gyújtáskulcs segítségével magát az autót lopja el. A trükkös lopások elkövetői a bizalom felkeltése érdekében többnyire az EU tagországok rendszámával ellátott gépkocsikat használnak.
Fogadja meg a Rendőrség tanácsait:
Útlevelét, pénztárcáját, mobiltelefonját mindig testi őrizetében tartsa!
Ha kiszáll, ne hagyjon értéket az utastérben és vegye ki az indítókulcsot!
Értéktárgyait a csomagtartóban helyezze el!
Minden esetben zárja be gépkocsija ajtaját, ha elhagyja az autót!
Ha többen utaznak, valamelyikük mindig maradjon a gépkocsinál!
Hosszabb utazás előtt ellenőriztesse járműve műszaki állapotát!