Mint ismeretes, hazánkban a bűncselekmények száma a rendszerváltást követően ugrásszerűen megemelkedett, melynek okai többek között a határok megnyitásával, valamint a rendőrség munkáját segítő társadalmi szervek, szervezetek, mint az önkéntes rendőrség és a munkásőrség megszűnésével magyarázhatóak. A rendőrség évekig egymaga állt szemben a bűnözéssel, mely jobb pénzügyi, gazdasági és technikai feltételei hatására folyamatosan növekedett.
A rendőrség megfeszített munkája ellenére sem tudott egymagában átütő sikereket elérni a közbiztonság területén, így a bőrözés folyamatos növekedése és ezzel egyenes arányban a közbiztonsági helyzet folyamatos romlása a társadalomban kitermelte a polgárőrség, mint társadalmi szervezet szükségességét. A szervezet megalakulásának jogi lehetőségét az 1989. évi II. törvény, az egyesülési jogról teremtette meg, mely az új szervezet létrejöttét legalizálta.
Az első polgárőr csoportok 1993-ban jöttek létre, kezdetben változatos megnevezéssel (őrszázad, falu, illetve városvédők, stb.), melyeket rohamos léptékben követték a következők. A polgárőr szervezetek megalakulását és működését követően, – mely alapvetően 1993-ban és 1994-ben következett be – a bőrözés növekedése statisztikai adatokkal kimutathatóan megtorpant, s a közbiztonsági helyzet elfogadható mértéket öltött. Az eltelt időszak igazolta a Polgárőrség létjogosultságát, mivel a közbiztonság állapota napjainkban szélsőségektől mentes, helyenként jó színvonalú.