AZ EBESI POLGÁRŐR EGYESÜLET
A Magyarországon törvényesen működő, lakossági önszerveződésű, bűnmegelőzési céllal létrehozott szervezetek, polgárőrségek politikai pártoktól független érdekképviseleti, önérvényesítésű, információs társadalmi szervezete az OPSZ tagja.
I.
Általános rendelkezések
1) Az Egyesület neve: Ebesi Polgárőr Egyesület
Rövidített neve: EPE
2) Az Egyesület célja:
A közhasznú szervezetekről szóló módosított 1997. évi CLVI. törvényben megjelölt közhasznú tevékenységek közül:
– közrend és közlekedésbiztonság védelme
E fő célon belül:
A bűnmegelőzés és közrendvédelem érdekében önkéntes társadalmi tevékenységet kifejtő tagok munkájának összehangolása.
A fenti célok mellett a közhasznú szolgáltatásaiból az Egyesületnek a tagjain kívül más is részesülhet.
Az Egyesület vállalkozási tevékenységet kizárólag csak közhasznú célja megvalósítása érdekében végez, a közhasznú tevékenységet nem veszélyeztetve.
Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, az esetlegesen keletkező eredményt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.
3) Az Egyesület székhelye (levelezési címe):
4211 Ebes, Szent István u. 13.
Telefon: (52) 395-118
Levelezési címe: 4211 Ebes, Szent István u. 13.
Telefon: (52) 395-118
4) Az Egyesület jogállása:
Önkéntes, nyílt, demokratikus, önkormányzati elven alapuló pártsemleges társadalmi szervezet, amely működését a Magyar Köztársaság Alkotmánya, az 1989. évi II. tv.,valamint ezen Alapszabály alapján fejti ki.
Az Egyesület tevékenységét pártok befolyásától mentesen végzi, azoktól támogatást nem kap. Politikai párt tevékenységéhez az Egyesületi vagyon sem közvetetten, sem közvetlenül nem használható fel. Az Egyesület szervezete pártoktól független.
Az Egyesület sporttevékenységet nem folytató /támogató szervezet, jövedelemszerzési céllal sporttevékenység folytatása véget nem foglalkoztat munkaviszonyban és polgári jogviszony keretében megbízás alapján sportolót, illetőleg nem támogat olyan szervezetet, amely jövedelemszerzési céllal sporttevékenység végett munkaviszonyban és polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján foglalkoztat sportolót.
Az Egyesület jogi személy, amely önálló ügyintézői és képviseleti szervvel, valamint önálló költségvetéssel rendelkezik.
5) Az Egyesület képviselői:
A Szövetség elnöke, alelnöke, titkára.
6) Az Egyesület feladata:
a) az önvédelmi, vagyonvédelmi tevékenység népszerűsítése, az e tevékenységre vonatkozó ajánlások, javaslatok megtétele.
b) az Egyesület tevékenységét elősegítő bűnmegelőzési információk közvetítése, nemzetközi bűnmegelőzési tapasztalatok, módszerek, ajánlások népszerűsítése.
c) külföldi, azonos profilú szervezettel, szövetséggel kapcsolatok létesítése és folyamatos fenntartása az OPSZ által
d) a helyi rendőri szervvel és helyi önkormányzattal a közbiztonsággal kapcsolatos feladatok végrehajtásának elősegítése, a lakosság és a bűnüldöző szervek közötti bizalom és együttműködés erősítése.
II.
Az Egyesület szervezeti rendje és működése
(feladata, hatásköre)
1) Az Egyesület szervei:
a) Közgyőzés (továbbiakban: közgyőzés)
b) az elnökség
c) az Ellenőrző Bizottság
2) Az Egyesület szerveinek feladat- és hatásköre, működésük alapvető szabályai:
A. A KÖZGYŰLÉS
a) Az Egyesület legfelsőbb szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– az Alapszabály megállapítása, módosítása,
– az évi költségvetés meghatározása, pénzügyi terv elfogadása,
– az ügyintéző szerv évi beszámolójának elfogadása,
– az Egyesületnek más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának felmondása,
– az Egyesület elnökségének és az ellenőrző bizottság tagjainak, valamint a tisztségviselőknek a megválasztása, felmentésük és visszahívásuk,
– az állandó vagy eseti munkabizottságok megalakítása,
– a tagsági viszonnyal összefüggő fellebbezések elbírálása,
– a közhasznúsági jelentés elfogadása.
b) A közgyűlést össze kell hívni:
A közgyűlést (küldöttgyűlést) évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalni az Egyesület éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban Sztv.) rendelkezései szerint készített beszámolót.
A közgyűlést az elnök hívja össze oly módon, hogy a közgyűlést megelőző 8 nappal írásban közli a napirendet. A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást kell elrendelni a jelenlévő tagok legalább 1/3-ának indítványára.
A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója /Ptk. 685. § b) pont/, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
– kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
– bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
A közgyűlést össze kell hívni, ha azt a Bíróság elrendeli, vagy a tagok egyharmada – az ok és a cél megjelölésével – kívánja.
B. AZ ELNÖKSÉG
Két közgyűlés között az Egyesületet az elnökség irányítja.
Az elnökség a közgyűlés által 4 évre választott 5 tagú testület, melyet a közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel a tagok közül választ (áll: elnökből, alelnökből, titkárból és elnökségi tagokból).
Az elnökség szükség szerint, de évente legalább kétszer ülésezik.
Az elnökséget az elnök hívja össze oly módon, hogy a napirendet az elnökség ülését megelőzően 8 nappal írásban közli.
Határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele jelen van.
Ülései nyilvánosak, határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója /Ptk. 685. § b) pont/, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
– kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
– bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az Egyesület elnöke köteles az elnökség döntéséről az érintetteket a döntés meghozatalától számított 8 napon belül írásban értesíteni.
Az elnököt, alelnököt és a titkárt az elnökség tagjai közül a közgyűlés választja 4 éves időtartamra – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel.
Az Egyesületet az elnök önállóan képviseli.
Az Egyesület jegyzése akként történik, hogy az Egyesület neve alatt az elnök önállóan írja nevét a hiteles cégaláírási nyilatkozatának megfelelően.
Az elnökség üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza az elnökség döntésének tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát.
Az elnökség feladata:
Az elnökség mindazon kérdésekben önállóan dönt, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe:
– döntéseiről, tevékenységéről az elnökség a közgyűlésen tartozik beszámolni,
– az elnökség többek között tisztségviselői útján képviseli az Egyesületet, dönt a felvételi kérelmek elfogadásáról, vagy elutasításáról,
– az elnökség irányítja a titkár munkáját,
– az elnökség tagjait az Egyesület vagyonával való gazdálkodás terén fokozott felelősség terheli,
az elnökség tagjai tevékenységüket díjazás nélkül végzik, készkiadásaik megtérítésére igényt tarthatnak.
Nem lehet az elnökség tagja az a személy, aki a közhasznú szervezet megszűntét követő 2 évig olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző 2 évben legalább l évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
C. ELLENőRZŐ BIZOTTSÁG
1) Az Egyesület alapszabályszerű működésének és vagyonával való gazdálkodásának ellenőrzésére a közgyőzés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel a tagok közül 2 tagú Ellenőrző Bizottságot (továbbiakban: EB) választ (mely áll elnökből és tagból).
Az EB ellenőrzi a közhasznú egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást, vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
Az EB tagja a közhasznú egyesület vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz.
Az EB köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértést, vagy az egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
Az intézkedésre jogosult vezető szervet az EB indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az EB is jogosult.
Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
c) az EB a működéséről évente beszámol a közgyűlésnek.
2) Az EB működési szabályai:
Az EB szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik.
Az EB elnökét és tagját a közgyűlés minősített többséggel választja meg négy évre.
Az EB ülését az elnök hívja össze oly módon, hogy a meghívót az ülést megelőző 3 nappal megküldi az EB-i tagoknak, valamint meghívottaknak.
Az EB határozatképességéhez mindkét tag jelenléte szükséges.
Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
Az EB üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, mely tartalmazza az EB döntésének tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát.
Az EB döntéseiről átfogó nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvántartásból az EB döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható.
3) Az EB tagjaira vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok:
Nem lehet az EB elnöke, vagy tagja az a személy, aki
a) a vezető szerv elnöke, vagy tagja,
b) A közhasznú egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) A közhasznú egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást – illetve,
d) Az a) – c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet EB tag az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztsége, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
Az EB elnöke és tagja köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, amennyiben vezető tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
D. EGYÉB MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK
Az Egyesület közgyűlési, valamint elnökségi döntéseit az Ebes Község Önkormányzatának hirdetőtábláján teszik közzé.
Az Egyesület működésével, a szolgáltatásai igénybevételének módjáról a tájékoztatás az Ebes Község Önkormányzatának hirdetőtábláján kerül elhelyezésre.
Az Egyesület nyilvántartásának vezetéséről az elnökség köteles gondoskodni.
A nyilvántartásból világosan ki kell tűnjön a közgyűlés, valamint az elnökség döntésének tartalma, időpontja, hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya.
Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba – tekintettel arra, hogy mind a közgyűlés, mind az elnökség ülései nyilvánosak – bárki betekinthet. A betekintés az Egyesület székhelyén történhet, az Egyesület elnökétől kell elkérni az iratokat, aki azokat elismervény ellenében átadja és a visszavételkor az elismervénnyel egyezteti a visszaadott iratokat. Az Egyesület székhelyéről az iratokat elvinni nem lehet. Az iratokba betekintő személyekről, az iratmegtekintés időtartamáról az Egyesület elnöke nyilvántartást vezet.
III.
Az Egyesület tagsága
1) A tagsági viszony:
A tagsági viszony önkéntes.
a) Az Egyesület tagja lehet minden nagykorú, büntetlen előéletű természetes személy, magyar állampolgár és letelepedett, illetőleg személyi igazolvánnyal rendelkező külföldi állampolgár, továbbá minden jogi személy, ha
– elfogadja az Egyesület Alapszabályát és Szervezeti Működési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ),
– a társadalmi bűnmegelőzés és vagyonvédelem területén támogatja az Egyesület tevékenységét,
– belépési szándékát külön nyilatkozatban – jelentkezési lapon – önként kijelenti és fizeti a tagsági díjat.
b) Külön mérlegelés alapján lehet az Egyesület tagja az a természetes személy, aki még nem töltötte be a 18. életévét.
c) Pártoló tag lehet mindenki (minden szervezet), aki (amely) tevékenységével elősegíti az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását.
– a pártoló tagok tanácskozási, javaslattételi joggal részt vehetnek az Egyesület rendezvényein, gyűlésein,
– pártoló tagságot keletkeztet valakinek (valamely jogi személynek) az Egyesület célkitűzéseihez való anyagi hozzájárulása.
d) Tiszteletbeli tag lehet minden természetes és jogi személy, akit (amelyet) a közgyűlés határozatával annak nyilvánít.
e) A tagsági viszony az a) – b) pontban írt feltételek fennállása esetén az Egyesület elnökségének döntésével és nyilvántartásba vétellel keletkezik.
f) Megszűnik a tagsági viszony:
– a tag kilépésével,
– ha a tag huzamos időn keresztül (egy év) nem fizeti a tagsági díjat,
– a tag halálával,
– ha a jogi személy/tag feloszlik, megszűnik, más szervezetbe beleolvad,
– a tag kizárásával,
– ha a tag huzamos időn keresztül (hat hónap) nem vesz részt az Egyesület tagszervezeti és bűnmegelőző munkájában, tevékenységében. A fenti rendelkezéssel kapcsolatban, amennyiben a tag három hónapon keresztül nem jelenti be, hogy rajta kívül álló okok, vagy körülmények miatt nem tud részt venni az Egyesület munkájában, az Egyesületi tagságát az Egyesület elnöksége felfüggesztheti. Ezen esetben a felfüggesztés ideje a három hónapot nem haladhatja meg,
– a tagsági jogviszony megszűnése előtt – amennyiben a megszűnés oka az, hogy a tag tagsági díj fizetési kötelezettségének huzamosabb időn keresztül nem tesz eleget – a tagot fel kell hívni, hogy fizetési kötelezettségének a felhívás kézhezvételétől számított 60 napon belül tegyen eleget. Amennyiben a tagsági díjat nem fizető tag ezen felhívás alapján sem tesz eleget fizetési kötelezettségének, úgy csak a 60 nap elteltével szűnik meg a tagsági jogviszonya.
A kizárás ellen jogorvoslatnak van helye, amelyet a közgyűléshez lehet előterjeszteni. A kizárási okokat az Egyesület SZMSZ-e tartalmazza.
2) A tagok jogai és kötelezettségei:
a) A tagok jogai egyenlőek, ezen belül:
– részt vehet az Egyesület rendezvényein, választó és választható,
– betekinthet az Egyesület bármely szervének irataiba (tagnyilvántartás kivételével), a közgyűlési jegyzőkönyvbe, elnökségi ülések emlékeztetőibe,
– részt vehet – tanácskozási, javaslattételi joggal – az elnökség és bizottságok ülésein,
– részt vehet az Egyesület által szervezett kiképzéseken, szakmai továbbképzéseken,
– megilleti a jogvédelem, ha feladatai törvényes ellátása során vagy tagsági viszonya miatt személyét vagy közvetlen hozzátartozóját jogsérelem vagy joghátrány éri,
– az Egyesület közgyűlésének jogsértő határozata ellen – tudomására jutásától számított 40 napon belül – bírósági eljárást kezdeményezhet.
b) A tag köteles megtartani a jogszabályokban, az Egyesület Alapszabályában előírtakat, ezen belül:
– folyamatosan vegyen részt az Egyesület tagszervezeti és szervei munkájában, tevékenységében,
– feladatait a tőle elvárható módon teljesítse,
– a birtokába került Egyesületi (tagszervezeti) vagyontárgyakat a jó gazda gondosságával óvja és a lehetőség szerint gyarapítsa, e vagyontárgyak használatával összefüggésben anyagi és jogi felelősség terheli,
– fizesse a közgyűlés által megállapított tagsági díjat,
– tanúsítson az Egyesület tagjához méltó magatartást.
IV.
Az Egyesület gazdálkodása
1) Az Egyesület a rendelkezésre álló vagyoni eszközzel a közgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik.
2) Az Egyesület bevételei:
– a tagok által befizetett tagdíjak,
– felajánlások és egyéb hozzájárulások,
– adományok,
– meghatározott célokra eszközölt közadakozások bevételei,
– állami (önkormányzati) támogatások,
– egyéb bevételek.
3) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
4) Az Egyesület megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradt vagyonát hasonló jellegű, ezen Egyesület tevékenységéhez és céljaihoz legközelebb álló más Egyesületnek kell átadni.
5) Az Egyesület elnöksége – a jóváhagyott költségvetés alapján – az Egyesület vagyonával a mindenkor hatályos pénzügyi, számviteli jogszabályok rendelkezései szerint gazdálkodik.
6) A gazdálkodás szakszerőségének és törvényességének biztosítása érdekében az Egyesület – mellékfoglalkozásban vagy másodállásban – számviteli szakembert alkalmazhat.
7) A közgyűlés a tagdíj mértékét személyenként minimálisan havi 100.- Ft összegben határozza meg. A tagdíjfizetésre vonatkozó részletes előírásokat az SZMSZ tartalmazza.
8) Az Egyesület a gazdálkodásáról készült beszámolóját, valamint a közhasznúsági jelentést sajtó útján hozza nyilvánosságra.
9) Az Egyesület pénzeszközeit bankszámlán tartja.
A bankszámla felett a rendelkezésre az elnök, az alelnök, valamint a titkár együttesen jogosult.
V.
Az Egyesület megszűnése
Az Egyesület megszűnik, ha
1) Feloszlását a közgyűlés kimondja,
2) Más társadalmi szervezettel egyesül,
3) A Bíróság
– megállapítja megszűnését, mert legalább egy éve már nem működik, illetve tagjainak száma 10 alá csökken,
– feloszlatja, mert működése a büntető jogszabályokba ütközik vagy mások jogait és szabadságát sérti.
Az Egyesület megszűnése esetén az Alapszabály IV. fejezet 5) pontjában előírtak szerint kell eljárni.
VI.
Az Egyesület határozatlan időtartamra létesült.
Az Egyesület az 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) 15. pont alapján közhasznú tevékenységre jött létre.
Az Alapszabályban nem rendezett kérdésekben az 1989. évi II. törvény, a Ptk., a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, továbbá az egyesületek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok az irányadók.
Ebes, 2007. január 29.
ZÁRADÉK
A Közgyűlés az Egyesület ezen egységes szerkezetű Alapszabályát 2007. január 29. napján tartott ülésén egyhangú határozattal fogadta el.
…………………………………
elnök
………………………………… …………………………………
alelnök titkár
Az Alapszabály hitelesítői: