A Polgárőrségről

A polgárőrség kialakulásának történelmi előzményei.

Mint ismeretes, hazánkban a bűncselekmények száma a rendszerváltást követően ugrásszerűen megemelkedett, melynek okai többek között a határok megnyitásával, valamint a rendőrség munkáját segítő társadalmi szervek, szervezetek, mint az önkéntes rendőrség és a munkásőrség megszűnésével magyarázhatóak. A rendőrség évekig egymaga állt szemben a bőrözéssel, mely jobb pénzügyi, gazdasági és technikai feltételei hatására folyamatosan növekedett.

A rendőrség megfeszített munkája ellenére sem tudott egymagában átütő sikereket elérni a közbiztonság területén, így a bőrözés folyamatos növekedése és ezzel egyenes arányban a közbiztonsági helyzet folyamatos romlása a társadalomban kitermelte a polgárőrség, mint társadalmi szervezet szükségességét. A szervezet megalakulásának jogi lehetőségét az 1989. évi II. törvény, az egyesülési jogról teremtette meg, mely az új szervezet létrejöttét legalizálta.

Az első polgárőr csoportok 1993-ban jöttek létre, kezdetben változatos megnevezéssel (őrszázad, falu, illetve városvédők, stb.), melyeket rohamos léptékben követték a következők. A polgárőr szervezetek megalakulását és működését követően, – mely alapvetően 1993-ban és 1994-ben következett be – a bőrözés növekedése statisztikai adatokkal kimutathatóan megtorpant, s a közbiztonsági helyzet elfogadható mértéket öltött. Az eltelt időszak igazolta a Polgárőrség létjogosultságát, mivel a közbiztonság állapota napjainkban szélsőségektől mentes, helyenként jó színvonalú.

A Polgárőrség működéséről általában

A Polgárőrség – létrejöttének szükségességéből következően – alapvető célja a bűncselekmények megelőzése. E cél érdekében végzett tevékenységük széles kóró társadalmi összefogásra épül, melynek alapja az állampolgárok pozitív érzelmi kötődése szőkébb környezetükhöz, embertársaikhoz.

A polgárőrséget az önkéntesség, a törvényesség, az emberi jogok messzemenő tiszteletben tartása, az ellenszolgáltatás nélkül végzett közösségi tevékenység, a bizalomra épülő felelősségvállalás és a politikamentesség jellemzi.

A polgárőr mozgalom szervezete a klasszikus szervezeti struktúrához igazodik, vagyis a másokért önzetlenül felelősségét vállaló emberek községekben, illetve városokban, városi kerületekben polgárőr egyesületekbe tömörülnek.

A polgárőr egyesületek feladatainak összehangolása, képzése, érdekeik védelme és képviselete érdekében megyei szövetséget (Megyei Polgárőr Szövetség), valamint országos szinten országos szövetséget (Országos Polgárőr Szövetség) hoztak létre, melyek egymáson keresztül kapcsolódnak.

A mozgalom fő iránya a bűnözés elleni fellépés, a bűnmegelőzés, ezen belül különösen a vagyonvédelem, a gyermek- és ifjúságvédelem, a kábítószer-fogyasztás visszaszoritása, valamint a közlekedésbiztonság társadalmi feladataiban való közreműködés. Mint a közreműködés szóból következik, a polgárőrség olyan tevékenységet vállalt, illetve olyan tevékenységben való közreműködést végez, mely más állami szervek feladata, kiemelve a rendőrséget, az ügyészséget, a fogyasztóvédelmi felügyelőséget, a tisztiorvosi szolgálatot és nem utolsó sorban a települési önkormányzatokat. A felsorolás korántsem teljes, mivel maga a bűnmegelőzés össztársadalmi érdek és széles rétegek, köztük az állampolgárok összefogására és aktív tevékenységére épít.

A polgárőrség megalakulása és működése Ebesen

Ilyen történelmi előzmények következtében jött létre 1999. december 15-én az Ebesi Polgárőr Egyesület 17 lelkes fővel. Bár Ebesen a közbiztonsági viszonyok jobbak, mint a hozzá hasonló lélekszámú és fejlettségű településeken, de a lakosság e kis csoportjának közbiztonsági igényei, valamint a lakosság többi tagja iránt érzett felelőssége és tettvágya megérlelte bennük az egyesület létrehozásának gondolatát.

Az egyesület iránt az érdeklődés kezdetben nagy volt, így a taglétszám 17-ről 28-ra emelkedett, de a kemény, sok anyagi és egzisztenciális áldozatot követelő polgárőr szolgálat megválasztotta tagjait, melynek következtében mára az egyesület 15 aktív fővel tevékenykedik, akik munkájukkal, a közösségért vállalt nélkülözéseikkel bizonyították elkötelezettségüket.

Mint minden új egyesületnek, nekik is keményen kellett dolgozniuk, hogy elfogadtassák magukat és létjogosultságot, illetve támogatókat szerezzenek, hiszen az egyesületnek nincs önálló vagyona, tevékenységét csak áldozni tudó és kívánó emberek, szervezetek, vállalkozások felajánlásai, anyagi segítsége révén tudják ellátni.

Szőkés anyagi lehetőségeik soha nem vették és veszik kedvüket, az időjárási viszonyok függvényében hol gyalogosan, hol kerékpárral, hol pedig saját tulajdonú személygépkocsival őrködnek a település valamennyi polgára, intézménye és vállalkozása vagyonbiztonságáért.

Természetesen magának a településnek, a település közbiztonsági viszonyainak az lenne jó, ha minél több lelkes polgárőr teljesítene szolgálatot, így minden éjszakára jutna szolgálat és egy polgárőrnek havonta csak egy esetben kellene szolgálatba lépnie, de napjainkban a társadalmi munka, a közösségért végzett önzetlen segítség és tenni akarás még nem igazán népszerű, és sokan még nem látják az összefüggést az egyes emberek tevékenysége és a közösségi lét között.

Az egyesület demokratikusan működik, vagyis minden tagjának szavazata egyenlő és a szavazattöbbség dönt valamennyi felmerült vitás kérdésben. Közösen szervezik és beszélik meg szolgálataikat, a felmerülő feladatok végrehajtását és az új tagok felvételéről is közösen döntenek. Az egyesület vezetését, képviseletét választott tisztségviselők, Balogh László egyesületi elnök, valamint Balogh Béla egyesületi alelnök látják el.

A polgárőrök jogai megegyeznek valamennyi magyar állampolgárt megillető jogokkal, melyek közül kiemelném a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyek elfogásának jogát, mellyel az egyesület az elmúlt időszakban is igen aktívan élt.

A feladataik eredményesebb ellátása érdekében a polgárőröket szolgálatuk közben fokozott büntetőjogi védelem illeti meg, szolgálatuk ellátása során őket ért támadás közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntettének minősül, ugyanúgy, mint pld. a rendőrök esetében. Ez az első lépés, melyet az országgyűlés felismerve a polgárőrség munkájának és elért eredményeinek fontosságát megtett az egyesület jogi védelme érdekében, majd ez év elején az országgyűlés elfogadta a Polgárőrségről szóló 2006. évi LII. Törvényt, mely a jövőben folytatódhat.

A polgárőröket egyébként mindenki felismerheti ”POLGÁRŐRSÉG” feliratú láthatósági mellényükről és arcképes szolgálati igazolványukról.

Az egyesület törekszik az együttműködésre valamennyi, a közbiztonsági szférában érdekelt szervvel, szervezettel és vállalkozással, melynek egyik megnyilvánulása, hogy a Hajdúszoboszlói Rendőrkapitánysággal, az Ebesi Postahivatallal, a Kerekes Kft.-vel, a Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezettel, a Kulturális KHT.-val és az Arany János Általános és Alapfokú Művészeti Iskolával együttműködési megállapodást kötöttek.

A polgárőrség és a rendőrség viszonyát a mellérendeltség jellemzi. Tevékenységük célja és közege egyező, de eszközeik és jogi kereteik eltérőek. Ahhoz, hogy a településen a közbiztonság jó színvonalú legyen, mindkét szervezet felismerte, hogy csak együttesen, közös erővel, egymást kisegítve érhetnek el eredményeket. Az együttműködést erősítette a község és a rendőrkapitányság 2000-ben benyújtott közös pályázata a ”Biztonságos település és a vele járó anyagi támogatás elnyerésére”, mely pályázati programtervben megfogalmazott feladatok megkövetelték a közös gondolkodást és munkát.

A jól végzett társadalmi, közösség munkát igazolja az is, hogy a közbiztonságról szóló képviselő-testületi üléseken a település polgármestere és képviselői rendszeresen elismerően szólnak a község polgárőreinek munkájáról és részükre köszönetüket fejezik ki.

Ugyanilyen hangvételűek az egyesület éves közgyűlései is, melyeken több polgárőr részesült elismerésben, áldozatkész, becsületes munkájáért.

A fenti eredményeket, elismerő szavakat csak lelkiismeretes és aktív, áldozatkész munkájukkal, fokozott ellenőrzéseikkel tudták elérni.

Az elmúlt évben a polgárőrök közel 2000 órát teljesítettek a közterületeken, amely azt jelenti, hogy minden tag havonta kettő-három szolgálatot teljesített.

A bűnmegelőzésen, a vagyonvédelmen kívül jelentős segítséggel járulnak hozzá a település kulturális rendezvényeinek zavartalan biztosításához.

Szolgálati tevékenységük között rendszeresen végeznek fokozott ellenőrzést a hajdúszoboszlói rendőrkapitánysággal, s közös szolgálatot a helyi körzeti megbízotti csoport tagjaival. Részt vesznek propaganda, tájékoztató, nevelő anyagok terjesztésében, egyedül élő idős személyek ellenőrzésében és családi rendezvények miatt megüresedett lakások figyelésében, őrzésében.

A polgárőr egyesület nem csak a településen, hanem kifelé tekintve más egyesületek irányába is bebizonyította, hogy létezik. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy az évente megrendezésre kerülő Megyei Polgárőr Napokon is részt vesznek.

A részvétel lehetőséget nyújt a polgárőröknek és családtagjaiknak az ismerkedésre, szórakozásra, jó színvonalú kikapcsolódásra és kulturális, ügyességi vetélkedőkkel a versengésre, melyen az egyesület jól szerepel.

E rendezvényt ajánljuk valamennyi embernek, aki kikapcsolódásra és érdekes látnivalókra vágyik. A rendezvényen nem csak a felnőtteket, de a gyerekeket is sok látnivaló fogadja, hogy csak néhányat említsek, a gyerekeknek vidámpark, kommandós, rendőrkutyás bemutatók, futballmérkőzések, főzőverseny, stb.

A lakosság mára már megszokta és igényli a település polgárőreinek tevékenységét, melyet jól példáz, hogy egy-egy eseményt követően már elhangzik negatív kritika is, hogy példaként egyet említsek ”Hol voltak a polgárőrök, mikor a lakást feltörték?”, mely korábban csak a rendőrséggel, a rendőri munkával szemben fogalmazódott meg.

Akik e tájékoztató olvasásának hatására úgy érzik, az egyesület célja találkozik saját késztetésükkel, egyéni céljaikkal, vagy anyagi lehetőségeik lehetővé teszik az egyesület támogatását és ezért a köszönetem és emberbaráti megnyilvánuláson kívül nem várnak el mást, azok szándékukat jelezzék az egyesület elnökének, illetve alelnökének.

Végezetül kérünk minden ebesi lakost, hogy – ha mással nem, – jó szavakkal, tanácsokkal és információkkal segitse a polgárőrök munkáját és a tájékoztatót azzal a gondolattal zárjuk, hogy egy társadalom létét az határozza meg, hogy milyen annak önvédelmi képessége, vagyis hogyan tudnak annak tagjai egymással együttműködni saját létük fennmaradása érdekében, melynek egyik alapköve ma a polgárőr mozgalom.

 

Tisztelettel,

az Ebesi Polgárőr Közhasznú Egyesület